A tanárok általában sokat állnak. Az állómunkáknak is van többféle formája, ami más-más tartáshibát és annak következményeként fájdalmat okoz. Vizsgáljuk meg a tanárok tipikus testtartásait munka közben. Majd a fájdalmak elmulasztására való első feladatokat.
A tanárok sokszor állnak félig a tábla, félig a diákok felé. Általában amelyik kézzel írnak, az az oldal marad a tábla irányában, krétával a kézben, a diákok felé fordulva a fej is arra néz, ez pedig már egy féloldalas tartást eredményez. Amikor írni kell, általában visszafordulnak teljes testtel a tábla felé, emiatt a fej előre néz. Kimarad az egyik oldal, tehát beszűkül az író kéz irányába a nyak mozgása (pl jobb kezeseknél jobbra kevesebbet fordítják a nyakukat). Az író kéz oldalán feljebb kerül a váll, vagy az ellentétes oldalon lejebb. Ezt a vállcsúcs állásából lehet megítélni (pl ha lejt a váll, akkor lejebb került, mint ahol lennie kéne). Persze előfordul a fordítottja is, az író kézzel fordulnak a diákok felé. A mozgástartomány csökkenésével kialakulnak a csomók az izomban, letapadások a kötőszövetben, nyak, váll, hátfájásokat okozva. Tipp: nyak átmozgatása rendszeresen. Vond be nyugodtan a diákokat is, boka-, csukló-, csípő-, kar-, fejkörzésbe. Tipp2: a teniszlabda (vagy kifejezzetten erre a célra való mindenféle labdák..) csodákra képes!! Feküdj a hátadra, tedd a labdát a gerinced és a lapocka közés az izomra. Ha nagon fáj, akkor elég feküdni rajta, és várni. Ha már tudsz mozogni, karokat nyújtsd az ég felé és mozgasd jobbra-balra. Az izom nem gitárhúr, kéretik nem pengetni. Nyomja végig egy ponton a fájó részt. Első próbálkozásra mindenki fura fejet vág, de annyira szuperül működik, hogy használják ezt a módszert az első ledöbbenés ellenére. 1-2 nap, és nem találod azt a nagyon fájó pontot! (lesz még erről részletesebb cikk)
Aki sokat áll, mint ti, tanárok, rendszerint nem áll mindkét lábán folyamatosan, hanem egy lábra helyezi a testsúlyt, amit biztosan váltogat, de nagyrészt itt is lesz egy domináns láb, amelyikről lekerül a súly, az az oldali csípő is lejebb kerül. Ez keresztcsonti, derék és csípőfájdalmakat okoz. Erőteljesen nyújtja a csípő körüli szalagokat ahelyett, hogy az izmainkat használnánk. Tipp: használd az izmokat, ne csüngjön az a szegény láb a szalagokon, told szépen vissza a csípődet és egy kis súlyt tarts meg a másik lábadon is, az álló láb comb és farizma dolgozzon, feszítsd meg. Pl fal melett jól lehet próbálni. Tipp2: nem véletlenül a legnépszerűbb a lábhossz különbség javításáról szóló cikk, mert a gerincet igencsak eltekeri a funkcionális különbség is, olvassátok el.
A kemény talajon ácsorgás kilapítja a talpi boltozatokat. Például bütyköt is okozhat. A talpi fájdalmak, sarkantyú szintén gyakori tünet. Tipp: a bütyköt meglehetősen könnyű diagnosztizálni, a kezelése viszont kemény kitartást igényel, mert a folyamat egy része megegyezik a fogszabályozó kezeléssel, miszerint a kitámasztás hatására lebomlik a felesleges csont, másik oldalon visszaépül. De sajnos a láb esetén van még pár plusz tényező: az izmok, egyrészt a nagy lábujj közelítő izma meg van rövidülve, ezt ki kell nyújtani, majd megerősíteni, a távolító izom pedig a túlnyúlásból eredően gyenge… Ennek kapcsán olvassátok el korábbi cikkemet. Ott részletezem, milyen lábujjmozgásokat érdemes gyakorolni. Tipp2: a kemény talaj helett érdemes puha felületen állni, tatami szivacson, szőnyegen, ahol aktivitásra van késztetve a láb, persze egész nap tudnak dolgozni ezek az izmok sem, váltogassuk a felületet, mozgassátok meg az osztályt, ezáltal ti tanárok is felfrissíthetitek a mozgatórendszert a vérkeringés fokozásával. Tipp3: ha már úgyis van teniszlabdánk, masszírozzuk át vele a talpat is!
Ha nem javítunk a dolgokon időben, kopás, meszesedés, egéb degeneratív folyamatok jönnek létre. Márpedig ezek sokkal súlyosabb problémák, kezelésük úgyszintén.
Olvasd el az általános részben összefoglaltakat, csinálj minden nap teljes testes átmozgatást, javítsd és tartsd meg a súlyvonalad legalább kis ideig. Heti 1-2-3x mozogj aktívan.
0 hozzászólás