Lábhossz különbség
Anatómia lábhossz különbség
Az igazi lábhossz különbség nem javítható tornával, itt valamelyik láb csont hosszabb, mint a másik oldalon.
Az anatómiai/igazi lábhossz különbség vizsgálata: a csípőcsont elülső tövisétől (az a kiálló, kitapintható csont elöl a medencén) a belső bokacsontig mérjük, még centi se kell hozzá, elég ha cérnát húzunk az egyik oldalt, és összehasonlítjuk a másik oldallal. Sarokemelővel, speciális cipővel korrigálható.
Funkcionális lábhossz különbség
A funkcionális/relatív eltérés megoldása már az én szakmámhoz kapcsolódik, úgyhogy ha ez a cérna egyforma hosszú volt, figyelj!
A relatív/funkcionális különbség az, amikor egyforma hosszúak a csontok, de ha ülünk vagy fekszünk, az egyik hosszabbnak látszik (a két bokacsont nincs egymás mellett). (Igen, állva is de akkor a medence csonton látszik az eltérés.) Ha ülve (nyújtott lábbal, karral nem hátul támszkodva) a bal a hosszabb, de háton fekve a jobb, akkor tuti, hogy funkcionális a különbség (előfordul, hogy valamelyik pozícióban egyforma, a másikban van csak különbség, arra ugyanez igaz). Ennek a típusú eltérésnek az oka az izmokban, illetve a kötőszövetben keresendő, van amelyik túl van nyúlva, mások pedig meg vannak rövidülve, ha már tartós az állapot. De a legtöbbször még csak annyi van, hogy aktívabban dolgozik az egyik oldal, mint a másik! Az okok eléggé változtosak, lehet gerincferdülés, keresztcsont elmozdulás, féloldalas sport/munka, illetve ezek oda-vissza generálják egymást. Ami általában leginkább látható álló helyzetben, hogy az egyik csípőcsont (medencecsont, mikor hogy nevezem…) feljebb van, ezen az oldalon van kimozdulva a keresztcsont. A felső test kompenzálásként általában az azonos oldalra dől, tehát ha a jobb csípő van feljebb, a jobb váll lesz lejjebb.
Megoldások
Megoldás I.
Nézd meg, melyik oldal van feljebb: medencecsont legmagasabb része oldalt, ujjadat vagy a tenyeredet tedd oda, nézheted tükörben, hogy melyik kezed van magasabban. Ha ez kész, jegyezd meg, és feküdj a hátadra, emeld fel mindkét lábad hajlítva, térd-csípő 90fok, amelyik oldal lejjebb volt, ott a térded fölé tedd a tenyered (ezzel nyomsz majd), a másiknál térd alá (ezzel kell húzni), a térdeket tartsd meg egyvonalban, és adj ellenállást a lábaidnak (húzd-nyomd), tartsd meg egy kicsit, ismételd párszor, aztán állj fel, és ellenőrizd. Meglepő, hogy egyforma lett, ugye?! (ha nem volt elég, ismételd még egyszer, ha így sem, keress meg, segítek) Fontos, hogy a testtartást itt is állítsd be! Medence dőlésszögét, hasat húzd be kicsit, és tartsd, ne nyomd ki, fejtetővel nyújtózz. Ha nem tudod a hasad megtartani (=kinyomod), ha mindkét lábad a levőben van, akkor támaszd meg a sarkad egy szék ülőfelületén. Egy évig minden nap 1x, de mozgások, torna, edzés, fűnyírás stb. előtt pluszban.
Megoldás II.
Oldaltfekvés, alkartámasz, csípők egyenesek, alul lévő térd hajlítva, így emeljük a csípőt 5x, másik oldalon ugyanígy. Mindkét irányba! Mindegy melyik van amúgy feljebb. Ezt a technikát alkalmazom a leggyakrabban. Tartós eredmény érdekében erre is igaz, hogy egy évig minden nap 1x kell végezni minimum, de mozgások, torna, edzés, fűnyírás stb. előtt pluszban.
Megoldás III.
Gyakran írnak fel funkcionális probléma esetén is sarokemelőt, ami nagy kár szerintem, ahelyett, hogy aktívan megoldanánk a dolgot… Ráadásul sokszor a fekve “rövidebb” lábra javasolják, holott a funkcionális lábhossz különbség lényege pont az, hogy állva a másik láb lesz a rövidebb!!!! Márpedig ez így inkább tovább rontja a helyzetet.