Nyújtás során mit lehet elrontani

Nyújtás

Nyújtás során mit lehet elrontani? Szükségtelen nyújtással túl tudjuk lazítani az ízületeket, viszont nem érünk eredményt a megcélzott területen. Nem mindegy, milyen irányban haladunk és szükség van-e az adott terület nyújtására, emellett pedig, hogy dinamikusan vagy statikus tesszük-e mindezt.

dinamikus nyújtás

A dinamikus nyújtás, illetve a fasciális/kötőszöveti nyújtás is a légzéssel együtt játszik fontos szerepet a testkép alakításában.  A légzés pedig az idegrendszerre van hatással,  szapora légzés esetén az idegrendszer is felgyorsul, míg ha lassabban vesszük a levegőt, akkor az idegrendszer is lassul, megnyugszik. Ebben az esetben tehát a a légzést használjuk, hogy támogassa a nyújtást. Főként a törzs tekeréssel járó mozdulatoknál csak addig visszük a mozgást, mozdulatot, amíg a kilégzés tart. Ha bent tartjuk a levegőt (nyújtás, de bármilyen mozgás közben), az azt jelenti a szervezetnek, hogy vész üzemmódra kell kapcsolni, kevésbé figyelni az összehangoltságra, inkább túlélésre játszani, emiatt pedig nem azok az izmok fognak nyúlni vagy éppen erősödni, ami a cél lett volna.  A légzés szerepe tehát nem elhanyagolható kérdés mozgás, nyújtás során.

Statikus nyújtás

Statikus nyújtás általánosságban erősítés, intenzív izomhasználat után előnyös. A dinamikus nyújtás pedig előtte, bemelegítésként, a későbbi gyakorlatok mozdulatait lassan kivitelezve, más testhelyzetben, ritmikusan, könnyedén, szakaszonként begyakorolva. Az izom összehúzódása tölti a kötőszövetben tárolt energiát, amennyiben ez ritmusos volt, ez pedig segíti az adott mozdulat végrehajtását, illetve növeli a mozgástartományt, ha az be volt szűkülve. Javul az ízület vérellátása, több ízületi folyadék termelődik, ami segíti a kenést, ízfelszínek egymáson való elmozdulását.

Ha a derék nem tud ellazulni, az ágyéki szakasz megsínyli

Az előrehjalás mértéke sokakat szokott érdekelni, de csak az ujjak talajtól való távolságát nézik és elsiklanak egy nagyon fontos rész mellett, ez pedig az ágéki szakasz mobilitása. A hasnak rá kellne simulni a combra amikor előrehajoltunk, ha ez nem megy, azt a derék körüli részek nem engedik, mégsem ott érezzük a feszülést, hanem a comb hátulján, és azt is nyújtjuk szorgalmasan, mégse történik semmi. Illevte sajnos igen, mert ha túl lesz nyújtva az a rész, akkor persze lejjebb lehet hajolni, de a has továbbra sem simul a combhoz. (Igen, a nagy has kivétel, de azért sejtjük, hogy az nem érvényes, ugye?!!) Ha a statikus nyújtás kiinduló poziciójában (földön ülve, egyik láb nyújtva, másikra hajolunk rá, egyenes háttal!) görbe a hát, az már azt jelenti, hogy azt biztosan nem fogjuk elérni, ami a célja lenne a mozdulatnak. (Egy jó kis feladat az előrehajlás fokozására: itt.)

Példa a rossz tartásra nyújtás közben

A nyújtás mindenféle verziója jó és kell, csak tudjuk megfelelően alkalmazni 🙂 Például, ha a karon a bicepsz meg van rövidülve, akkor a lapocka alsó csücske eláll általában, illevte egy sima oldalemelésnél, ahol nyújtva van a kar, nem a delta izom fog működni a mozgás végpontján, hanem a trapéz izom! Tehát a gyakorlat előtt a bicepszet kell nyújtani.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük